Mint már mondtam, szerintem érdemes az egészséges életre való áttérést kisebb lépésekkel kezdeni, hogy ne menjen el egyből az ember kedve a dologtól. Egyszerűbb eleinte egy-két dolgot elhagyni, felére csökkenteni és a mozgást sem egyből napi 2 órás aerobikkal kezdeni.
Néha elképedve nézem, hogy emberek miket képesek összeenni, -inni. Én még akkor sem vetemedtem ilyesmire, amikor nem foglalkoztam azzal, hogy mit viszek be a szervezetembe. A frász kerülget, amikor állok a pénztárnál, és a szalagon az ilyen csodás repertoárokat látom: kóla (és társai), energiaital, chips, csoki, vizes zsemle, néha kiegészülve némi pet palackos borral, és általában ezt még egy doboz cigi is követi a kasszánál. Na, ezek azok a dolgok, amikre semmiképpen nincs szüksége az embernek. Az én véleményem az, hogy még rosszak is, de ez már ízlés kérdése.
Sokszor felmerül, hogy az egészséges étkezés, a sportolás drága. Mindenféle szart összevásárolni a boltban nem az? Amúgy, ha az ember magasabb fokon műveli, valóban drága. De már egy-két, kiadásokat egyáltalán nem növelő változtatással sokat tehetünk magunkért.
Szerintem ezekkel érdemes kezdeni:
- Felejtsük el az üdítőket! A legcélszerűbb vízre váltani. Én nyugodt szívvel megiszom a csapvizet, bár ez nyilván attól is függ, az ember hol lakik. Akit nem elégít ki a sima víz, főzzön magának teát, lehetőleg minél kevesebb cukorral (problémás súllyal rendelkezőknek a mézet sem ajánlanám nagy mennyiségben, hiszen az is cukor, amitől csak tovább növünk. Alternatív édesítőkről később.). A gyümölcslevekkel is vigyázni kell, mert, ha 100%-os is, akkor is rengeteg cukrot tartalmaz, maximum nem hozzáadott formában. Reggelire 2 dl 100%-os narancs/alma simán belefér. Én ezeket amúgy szeretem vízzel hígítani, így a folyadék mennyiségét növelhetjük, a bevitt cukor emelése nélkül
- Felejtsük el az energiaitalt! Erről nem tudnék higgadtan írni, mert nem tudom felfogni már magát a létét sem. Semmi, de semmi nincs benne, ami hasznos! Ellenben a kávé jótékony hatásairól egyre többet és többet lehet hallani. 2 dl tejjel még kalciumot is juttatunk a szervezetünkbe. Aki meg nem szereti a kávét... Nos, akkor még mindig inkább cukormentes borzadályt igyon. Mellesleg nem hiszem el, hogy az emberek (főleg pici gyerekek, akik energiaitalon élnek, hogy engedheti meg ezt a szülő?) állandóan álmosak. Feltehetőleg úgy, hogy a szervezetük nincs ellátva megfelelő tápanyaggal. El kell hogy keserítsek mindenkit, ezen a koffein nem segít...
- Cseréljük le a fehér kenyeret! Tudom-tudom, az egészséges kenyér drága. Ellenben, amíg egy rostokkal és hasznos tápanyagokkal teli, teljes kiőrlésű kenyérből elég 1-2 szelet (én konkrétan egy pici kocka jó minőségű kenyérrel elvagyok egy hétig, és még akkor sem fogy el), addig fehér zsemléből (zsemlével bevont levegőből?) hiába eszik az ember 3-at, egy óra múlva újra éhes. Vigyázat, a barna kenyér, fél barna kenyér néven árult, gyanúsan olcsó, gyanúsan nagy termékek erősen átverés szagúak. Szívesen ajánlom, a Jó kenyér, az Aranycipó (Aldi) termékeit, és főleg a purpur kenyeret.
Talán ezek kezdő lépésnek megteszik. Továbbá csökkenteni kellene a továbbiakat (természetesen egy-két dolgot később el is kellene hagyni):
- Gyorsétterem. Legyen inkább gyros, mint meki!
- Cukor. Ne használjunk már annyit! Kispénzűek csökkentsék az adagot, akik megtehetik cseréljék le nyrífacukorra (xilitre)!
- Zsír (mindenféle, növényi is). Térjünk át a teflon vagy kerámia serpenyőre! A mély olajban sütést hagyjuk ünnepnapokra!
- Nassolás. Vannak egészségesebb alternatívák is, mint a chips és a csokikészítmények.
Úgy gondolom, a felsorolt dolgok, igazán nem jelentenek senki számára nagy nehézséget.
A legfontosabbat kifelejtettem, talán ezzel kellett volna kezdeni: TANULJUNK MEG FŐZNI! Vagy keressünk nagyon sok pénzt, hogy meg tudjuk venni az egészséges készételeket. Ha valaki rá van kényszerülve, hogy kész ételeket, vagy állandóan a nagymama főztjét egye, az soha nem fog tudni áttérni az egészséges életmódra! Sajnálom, ez van...
Az étkezés viszont nem elég. Kezdjünk el mozogni. Eleinte sétáljunk többet! Kis távokra ne használjuk az autót, vagy a tömegközlekedést! Ja, és ne menjünk lifttel a 2. emeletre. De még a 3.-ra se. Kezdjünk el szép lassan megbarátkozni a gondolttal, hogy hamarosan sportolni fogunk!:-)
Életmódváltás lépésről lépésre
2012. november 15., csütörtök
2012. november 13., kedd
Miért?
Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy segítséget nyújthasson olyanoknak akikben már megfogant a gondolat, hogy változtassanak a mindennapjaikon, de egyelőre fogalmuk nincs, hogyan kezdjenek hozzá. Elismerem, nem egyszerű nekilátni a dolognak, ugyanis, aki eddig nem foglalkozott a témával, az talán még azzal sincs tisztában, mi az, amin egyáltalán változtatnia kellene. Az elhatározás oka lehet fogyni akarás, betegség leküzdése, a közérzet javítása, egy problémamentesebb jövő biztosítása. A lényeg, hogy azzal, hogy pozitív irányba változtatunk az életmódunkon, mindenképpen egy minőségibb életet fogunk élni.
Nem vagyok a téma szakértője, csak egy egyszerű lány, aki hosszú évek alatt (na, kinek mi a hosszú, konkrétan 5 évről van szó) eljutott a teljes mértékben zöldségmentes étrendtől - ami főképp melegszendvicsből állt - egy ma már jól működő, egészséges reformkonyháig és egy kiegyensúlyozott sportos életig. Nekem évek kellettek hozzá, hogy tisztában legyek vele, mi az, amire szüksége van a szervezetemnek, és mi az, amire nincs. Semmit nem vonok meg magamtól, csak odafigyelek arra, hogy semmilyen téren ne essek túlzásba.
Aki most úgy képzel el, hogy reggel 5-kor már a körülöttünk lévő erdőben szelem a kilométereket, hűséges kutyáim társaságában, majd egy kiadós relaxációs fürdő után begyűjtöm a zöldségeket a kertemből a napi étkezésekhez, ami meg esetleg nem terem meg nálam, azt gyorsan megveszem a közeli biopiacon, az téved (bár kétségkívül tetszene ez az élet). Egy belvárosi, kis lakásban élek, én is a szokásos szupermarketekben vásárolok, és napi 8 órában dolgozom. Ja, és rendelkezem egy pasival, aki máig fehér kenyeret eszik, hacsak nem teszek elé mást, és cukorral édesíti a teát. Ellenben sportol, nem dohányzik és szereti a főztöm (és tud is főzni), szóval nem maga az ördög. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem kell hatalmas erőfeszítésekre gondolni, amikor életmódváltásról beszélek. A legegyszerűbb apránként felépíteni a dolgot. Én itt csak abban akarok segíteni, hogy másnak ne teljen ez több évbe, mint az én esetemben.
Ha megtesszük az első lépéseket, azok már hozni fogják magukkal az újabbakat, és a végén azt vesszük észre, hogy már egy sokkal egészségesebb életet élünk. Természetesen kell ehhez is akaraterő, és biztos léteznek teljesen reménytelen esetek, de úgy gondolom, hogy a legtöbb ember igenis képes arra, hogy tegyen lépéseket - még ha kicsiket is - a minőségibb élet felé.
A blogban be szeretném mutatni, hogyan élek én, miket eszem, miket főzök, mit és mennyit sportolok, ezek következtében milyen a közérzetem, az egészségem. Nekem is bőven van mit tanulni, és talán ez a blog engem is inspirál arra, hogy még jobban utánajárjak dolgoknak. Jelenleg éppen eldöntöttem, hogy lefogyok, és teljes alakreformot hajtok végre magamon, így nagyon sokat sportolok, és a szokásosnál is jobban odafigyelek arra, hogy mit eszem. Ezzel csak azt akarom elárulni, hogy attól, hogy valaki egészségesen él, még nem feltétlenül lesz topmodell. Sajnos... Ehhez pechesebbeknek többet kell tennie. De elszánt vagyok és kitartó. Persze jó lenne egy szakértő, aki segít, de sajnos az igen költséges dolog, így ezt is saját erőből, bár kicsit több buktatóval, fogom megoldani.
A következő bejegyzésben összeszedem, hogy szerintem mik az első lépések, amik elindíthatnak az úton úgy, hogy se a lelketeket, se a testeteket ne sokkoljátok azzal, hogy túl gyorsan elhagyjátok a rossz szokásaitokat.
Nem vagyok a téma szakértője, csak egy egyszerű lány, aki hosszú évek alatt (na, kinek mi a hosszú, konkrétan 5 évről van szó) eljutott a teljes mértékben zöldségmentes étrendtől - ami főképp melegszendvicsből állt - egy ma már jól működő, egészséges reformkonyháig és egy kiegyensúlyozott sportos életig. Nekem évek kellettek hozzá, hogy tisztában legyek vele, mi az, amire szüksége van a szervezetemnek, és mi az, amire nincs. Semmit nem vonok meg magamtól, csak odafigyelek arra, hogy semmilyen téren ne essek túlzásba.
Aki most úgy képzel el, hogy reggel 5-kor már a körülöttünk lévő erdőben szelem a kilométereket, hűséges kutyáim társaságában, majd egy kiadós relaxációs fürdő után begyűjtöm a zöldségeket a kertemből a napi étkezésekhez, ami meg esetleg nem terem meg nálam, azt gyorsan megveszem a közeli biopiacon, az téved (bár kétségkívül tetszene ez az élet). Egy belvárosi, kis lakásban élek, én is a szokásos szupermarketekben vásárolok, és napi 8 órában dolgozom. Ja, és rendelkezem egy pasival, aki máig fehér kenyeret eszik, hacsak nem teszek elé mást, és cukorral édesíti a teát. Ellenben sportol, nem dohányzik és szereti a főztöm (és tud is főzni), szóval nem maga az ördög. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem kell hatalmas erőfeszítésekre gondolni, amikor életmódváltásról beszélek. A legegyszerűbb apránként felépíteni a dolgot. Én itt csak abban akarok segíteni, hogy másnak ne teljen ez több évbe, mint az én esetemben.
Ha megtesszük az első lépéseket, azok már hozni fogják magukkal az újabbakat, és a végén azt vesszük észre, hogy már egy sokkal egészségesebb életet élünk. Természetesen kell ehhez is akaraterő, és biztos léteznek teljesen reménytelen esetek, de úgy gondolom, hogy a legtöbb ember igenis képes arra, hogy tegyen lépéseket - még ha kicsiket is - a minőségibb élet felé.
A blogban be szeretném mutatni, hogyan élek én, miket eszem, miket főzök, mit és mennyit sportolok, ezek következtében milyen a közérzetem, az egészségem. Nekem is bőven van mit tanulni, és talán ez a blog engem is inspirál arra, hogy még jobban utánajárjak dolgoknak. Jelenleg éppen eldöntöttem, hogy lefogyok, és teljes alakreformot hajtok végre magamon, így nagyon sokat sportolok, és a szokásosnál is jobban odafigyelek arra, hogy mit eszem. Ezzel csak azt akarom elárulni, hogy attól, hogy valaki egészségesen él, még nem feltétlenül lesz topmodell. Sajnos... Ehhez pechesebbeknek többet kell tennie. De elszánt vagyok és kitartó. Persze jó lenne egy szakértő, aki segít, de sajnos az igen költséges dolog, így ezt is saját erőből, bár kicsit több buktatóval, fogom megoldani.
A következő bejegyzésben összeszedem, hogy szerintem mik az első lépések, amik elindíthatnak az úton úgy, hogy se a lelketeket, se a testeteket ne sokkoljátok azzal, hogy túl gyorsan elhagyjátok a rossz szokásaitokat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)